A termékeny félhold országai: Egyiptom, Palesztina, Fönícia, Sumer Birodalom, Akkád Birodalom, Babilon, Asszíria, Elám

Az első város: Catal Hüyük, a mai Törökország területén

Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyók között alakult ki. Nem egy egységes ország, hanem különböző birodalmak váltották egymást: Sumer, Akkád, Babilon, Asszíria. Fontosabb városai: Ur, Uruk, Lagas, Babilon

A képen egy oikosz látható, más néven a templom- és palotagazdaság. A közrendű szabadok (kézművesek, földművesek) beszolgáltatták terményeiket az államnak, akitől cserébe szerszámokat és nyersanyagokat kaptak. A beszolgáltatás után a templom és a palota szükségleteit eltették, majd a maradékot újra elosztották a közrendűek között. (Hasonlóképpen működött, mint egy termelőszövetkezet, bár ezt a kifejezést ekkor még nem szokás használni.)

Egy zikkurat (toronytemplom). Általában a város szélén helyezkedett el, és főleg csillagászati megfigyeléseket végeztek innen.

Az ókori Mezopotámia társadalma. Általánosságban jellemző az ókori keleti civilizációkra ez a hierarchia. A társadalom élén az uralkodó és a papság állnak (mivel az uralkodó általában despota, vagyis istenkirály eredetű). Őt követik a hivatalnokok és a katonai vezetők, majd az előkelők, a szabadok és végül a patriarchiális rabszolgák, vagyis a ház körüli munkákat elvégző, személyükben függő helyzetben lévő emberek.

Az ókori Mezopotámia legfontosabb találmányai: a faeke lehetővé tette a föld megmozgatását; állati és emberi erőt egyaránt használtak. A tégla fontos építőeszköz volt, ebből épültek a házak, a fontosabb épületek (például a zikkurat) is. Szintén a mezopotámiaiak találták fel a kereket, amellyel a szállítást tették egyszerűbbé.

Hammurapi törvényoszlopának teteje. Hammurapi 282 törvényt hozott, ezek a talio-elvet ("szemet szemért") követik.

FOGALMAK

folyamvölgyi civilizáció: azon ókori országok elnevezése, amelyek valamely folyó vagy folyók közelében alakultak ki (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína)

sumerek: az ókori Mezopotámia első lakói, akik az első birodalmat is megteremtették a Kr.e. 3. évezredben

oikosz: más néven templom- vagy palotagazdaság; a közrendű szabadok által beszolgáltatott termény újra-elosztásáért és a munkások nyersanyaggal, illetve szerszámokkal való ellátásáért felelt

zikkurat: más néven toronytemplom; a mezopotámiai városokra jellemző épület, amelyből főként csillagászati megfigyeléseket végeztek

teokrácia/teokratikus hatalom: olyan uralkodási forma, amelyben a világi hatalmat isteni eredetűnek tekintik

despotikus állam: az ókori keleti államok tipikus államformája, ahol az isteni jelleggel felruházott uralkodó akaratán és hatalmán alapul a kormányzati rendszer

patriarchális rabszolgák: a ház körüli munkák ellátásáért felelős rabszolgák

lugal: az uralkodó megnevezése az ókori Mezopotámiában

politeista vallás: többistenhitű vallás

muskénum: társadalmilag félszabad állapotú ember az ókori Babilonban

talio-elv: az azonos megtorlás elve, más néven a "szemet szemért" elv

sztélé: kőoszlop; Hammurapi 282 törvényét is egy sztélébe véste

ÉVSZÁMOK

Kr.e. 3. évezred: Sumer és Akkád birodalom

Kr.e. XVIII. század: Hammurapi uralma (Kr.e. 1792-1750)

Kr.e. 539: a perzsák elfoglalják Babilont